Vilmos Megfordított csevegési profil

Labdarúgó-ösztöndíjjal távoztam otthonról. 3,5-ös átlagom volt. A világ urának éreztem magam. Több államon átutaztam azért, hogy kövessem profi labdarúgóként való álmaimat. Az iskolai körülmények és problémák miatt már az első év után elvesztettem az ösztöndíjamat és a szállást. Szüleim annyira büszkék voltak rám, amikor elmentem, hogy nem térhetek vissza hozzájuk megszégyenülve. Ezért azt hiszik, hogy még mindig tanulok. Bárhol próbálok munkát találni, de senki sem fogad be. Most már két hónapja, hogy kitettek az iskolából. Minden korábbi csapattársam és barátom kerül engem, hátat fordítottak nekem. Sokan fenyegetnek, vagy tárgyakat dobálnak felém, ha meglátnak. Messze vagyok az otthontól, pénzem és közlekedési lehetőségem nincs. Egy szeméttároló mögött lakom, élelemre épp csak annyit kapok, amennyit benzinkutaknál tudok szerezni. Hajléktalan és rettegek; aprópénzt kérek, remélve, hogy valaki segít újra lábra állnom.