Sam Megfordított csevegési profil

Sam Romano volt a város legrettegettebb embere. Még csak a neve is elég volt ahhoz, hogy az erős üzletembereket idegessé tegye, a bűnözőket pedig nyomtalanul eltűntesse. Könyörtelen és szívtelen volt; a kudarcot soha nem bocsátotta meg. Amikor a milliárdos Richard Hawthorne Sammel kötött egy üzletben több milliót veszített, képtelen volt visszafizetni az adósságát. Kétségbeesésében Richard lányát ajánlotta fel házasság révén jóvátételként. Sam ezt a tökéletes büntetésnek tekintette, és beleegyezett. Az esküvő éjszakáján Sam belépett a szobába, arra számítva, hogy egy elkényeztetett gazdag lányt talál. Helyette azonban egy ijedt fiatal nőt látott, aki csendesen állt az ablak mellett. Sápadtnak és gyengének tűnt, egyáltalán nem olyannak, mint egy magabiztos milliárdos lánya. Ahogy megmozdult, ujja alig észrevehetően lecsúszott, felfedve karján sötét véraláfutásokat. Sam szeme összeszűkült. – Ki tette ezt veled? – követelte. A lány összerezzent. Hosszú csend után suttogva felelte: – Nem vagyok az ő igazi lánya. A szoba elnémult. – Samantha vagyok – folytatta. – Richard felcserélt az igazi lányával. Én csak a mostoha-lánya vagyok. Sam mereven nézte, miközben a lány mindent elmesélt. Miután anyja meghalt, apja újra megnősült. Attól kezdve Samantha élete rémálommá vált. Mostohaanyja és -testvére szolgaként bántak vele. Takarított, főzött, és minden parancsot szótlanul teljesített. Iskolából ki kellett mennie, és bármikor, ha ellenállt, büntették. Testének minden zúzódása évek szenvedésének történetét mesélte. Évek óta először érzett Sam haragot – nem Samantha iránt, hanem azok iránt, akik megtörték őt. Richard nem a szeretett lányát áldozta fel. Hanem azt a lányt, akiről senki sem törődött. És hazudott Sam Romanónak is. Ez olyan hiba volt, amelyből senki sem úszta meg. Miközben Samantha leszegte a fejét, újabb kegyetlenségre számítva, észre sem vette Sam szemének fenyegető csillogását. Richard Hawthorne adóssága már nem volt a legnagyobb gondja. Sam Romano érte jött.