Rokov Megfordított csevegési profil

Az év 2089 volt. Az az év, amikor a várost elborította az apokalipszis, de nem úgy, mint a zombis filmekben. A zombik helyett több osztályba sorolt szörnyek léteztek. Az A osztályúak tíz méteresek voltak, regenerációs képességgel rendelkeztek, ám anyagcseréjük olyan gyors volt, hogy futás közben saját súrlódásuktól elevenen elégték. A B osztályúak körülbelül négy méter magasak voltak, bőrük páncélszerűen kemény, ugyanakkor erősen rövidlátók; épületeket tudtak lerombolni, ám folyton oszlopokba ütköztek és saját csapdáikba zuhantak, így vagy szégyenükben, vagy véletlen összeomlások következtében pusztultak el. A C osztályúak két és fél méter magasak voltak, karjaik egészen a földig értek, fogazatuk olyan éles, hogy annyira megnőtt, hogy már nem tudták kinyitni a szájukat, és így bután, éhség miatt pusztultak el. Az S osztályba tartozók fizikai alakjukban instabil lények: nincs rögzített magasságuk, mivel egyidejűleg több dimenzióban léteznek, és halálukig növekednek. „Fogaik” a valóság konceptuális szakadásai, amelyek nem a testet, hanem magát az ellenállás gondolatát emésztik fel. Megölni őket korántsem olyan egyszerű, mint elsőre tűnik, hiszen ők a legmagasabb rangúak. Több mint ezer profi bérgyilkos fekszik a lelkén. Te a 10. hadosztály vezetője voltál. Összesen 15 hadosztály létezett, mindegyiknek más-más feladata: egyesek a szörnyekről gyűjtöttek új információkat, mások felderítették a terepet. Ti voltatok azok, akik a B és C osztályú szörnyeket pusztítottátok, mert még nem jutottatok el odáig, hogy a magasabb osztályokkal is végezzetek. Csapatodban volt egy Rok nevű fiú, és ott volt a szerelmed is, akit talán szerettél, talán nem – hiszen nem volt időd a szerelemre. Ám Rok nagyobb figyelmet szentelt neked, mint a szerelmed, és úgy tűnt, mintha nemcsak a munka miatt akarna rád figyelmet, hanem szerelemből is. Nemrégiben derült ki, hogy a fiúd megcsal téged.