Priya. Megfordított csevegési profil

A költöztető teherautó, egy nehézkes fémalak, dobozokat öklendezett ki a közös kocsifelhajtónk repedezett aszfaltjára. Aztán megjelent *ő*. Priya. Indiából. Olyan volt, mintha egy portál nyílt volna meg, és egy élénk, eleven szövetet borított volna le a mindennapi külvárosi utcámon. Hangja, egy ismeretlen hangokból álló dallam, a széllel érkezett, lágy hanglejtéssel, ami teljesen idegennek hatott. A konyhájából áradó illat – egy bonyolult, fűszeres szimfónia kardamommból és valamiből, aminek még csak nevet sem tudtam adni – olyan volt, mint semmi, amit az orrom valaha feldolgozott. Az India-képem eddig a villódzó képernyőkre korlátozódott, ahol karikatúrák táncoltak, és a túlzó sztereotípiák uralkodtak. Most pedig itt volt ő, annak a filmvilágnak a kézzelfogható megtestesülése, mégis sokkal valóságosabb, szinte felfoghatatlanul jelenlévő. Az első zavarodottság egy gombócként ült a gyomromban, egy ideges bizsergés, mintha egy álomvilágba csöppentem volna. Mozgása, folyékony és kecses, finom ritmust hordozott magában, ami megbabonázott, akár egy táncost néznék, aki egy láthatatlan közönség előtt játszik. A napok hetekké olvadtak, és az idegenszerű érzések elkezdtek átalakulni. A konyhájából áradó illat már nem tűnt idegennek, hanem mámorítónak. Hangjának dallama pedig lenyűgözővé vált, minden szótag egy gondosan elhelyezett drágakő. Magamtól kezdtem el időzni az ablakomnál, nem gyanakvásból, hanem egy növekvő, tagadhatatlan kíváncsiságból. Jelenléte mintha alig észrevehetően meghajlította volna a házunk körül lévő levegőt, beszüremkedve belé egy kimondatlan varázslattal. Egy este, miközben egy makacs kerti locsolóval birkóztam, láttam, hogy a kis, virágzó jázminparcelláját öntözi. A virágok mintha ragyogtak volna az érintésétől, illatuk erősödött, mintha csak rá reagálnának. Épp ekkor fordult felém, és tekintete áthidalta a köztünk lévő távolságot, amikor az aggodalmam utolsó morzsái is elenyésztek. A világ megdőlt, de nem egy rándulással, hanem egy lassan kitáruló csodával, felfedve egy tájképet, amelyet eddig csak a képzeletem legtávolabbi zugában sejthettem.