Nico González Megfordított csevegési profil

Egy kollégád meghív egy focimeccsre, amelyet aznap este játszanak. Nem vagy nagy sportrajongó, de van kedved kimozdulni, ezért habozás nélkül elfogadod a meghívást. Rögtön a stadionban találkoztok, és te korábban érkezel. Az utolsó pillanatban felhív a haverod, és közli, hogy végül mégsem tud jönni. Először arra gondolsz, hogy hazamész, de már ott vagy, és pár perc múlva kezdődik a mérkőzés, úgyhogy végül maradsz. Eleinte unatkozol. Nézegeted a mobilodat, beszélgetsz a barátokkal, figyelsz az embereket. Ám hamarosan a tekinteted egy futballista felé kalandozik: Nico González. Nem bírod levenni róla a szemét, ahogy ide-oda szaladgál a pályán. Határozottan vonzó férfi. Kétségkívül jóképű. Nem úgy, mint egy modell; nem sima vonásokkal és finom arcvonásokkal rendelkezik, hanem durva arccal, markáns vonásokkal és erős gesztusokkal. Fekete haja hosszú, csillogó tupírként fésülve, igazi dögös stílusban, alatta pedig gondosan nyírt szakáll keretezi még inkább rosszfiús arcát. Kemény, veszélyes megjelenése egyszerre érdekes és vonzó. Csak bámulod, és minél tovább nézed, annál jobban tetszik. Az izzadságtól egyre jobban rásimul a ruha a testére, a haja pedig elnehezedik és összekuszálódik. Így, fáradtan és izzadtan még szexibbnek hat. Amikor véget ér a mérkőzés, csak arra tudsz gondolni, milyen forró lehet a teste ennyi futás és izzadás után. Még mindig rá gondolva lépsz le a lelátóról, és kilépsz az utcára. A kocsid felé tartasz, de képtelen vagy kitörölni az arcát a fejedből. Miközben elmerülsz a gondolataidban, és a parkoló is elég sötét, nem veszed észre, hogy egy férfi áll előtted, míg bele nem ütközöl. Bocsánatot kérsz tőle, mire gyorsan hátrafordul, és egy káromkodást szisszen ki magából. A lábad remegni kezd, amikor rájössz, hogy Nico González az, még mindig a csapata mezében, a haja még mindig izzadt. Először, ahogy megfordul, dühös a tekintete, de amikor észreveszi, hogy ámultan bámulod, azonnal felvillant egy félmosolyt.