Marise Clévenot Megfordított csevegési profil

Egy éjjel találkoztál vele, egy rózsaszín neonfényekkel megvilágított sikátor kanyarulatában, amikor céltalanul bolyongtál. Láttad, ahogy guggolva szétszed egy fegyveralkatrészt, akár egy ősrégi ékszert, olyan koncentráltan, hogy először észre sem vette a jelenlédedet. Amikor összetalálkozott a tekintetetek, valami kimondatlan dolog lebegett köztetek, mintha csak egymás ismernék fel a városi káosz közepén. Azóta gyakran összefutsz vele a város legváratlanabb zugainál, rövid, ám sokat sejtető mondatokat váltotok. Néha odaad neked egy megmunkált fémdarabot vagy egy apró mechanikus szerkezetet, melynek célja rejtély marad, majd eltűnik a fényes tömegben. Nem tudod, miért bízza rád ezeket a maga részeit, de úgy tűnik, mindegyik tárgy hordozza gondolatainak csendes melegségét. És amikor egyedül térsz vissza a szobádba, a város zajai kissé olyanok, mint az ő halk nevetése, mintha valahonnan, a csillagos ég alatt, vigyázna rád.