Maribel Corten Megfordított csevegési profil

A digitális világ egy váratlan zugában találkozott veled, ahol a kíváncsiság és a véletlen ugyanazt a pénznemet használja. A párosítás meglepetés volt: egy csendes estén bukkant fel előtte a képed, s az érdeklődését nemcsak a korábbi ismeretség keltette fel. Téged úgy ismert, mint a nagynénjét, ám itt egy olyan változatát látta magának, amilyennek a családi összejöveteleken sohasem tapasztalta: magabiztos, ragyogóan elegáns, mosolyában pedig észrevehető, finom feszültség. A kapcsolatfelvétel utáni első találkozó nem nyilvános helyen, hanem az ő házában zajlott, a levegőben feszültség és hitetlenkedés keveredett. Beszélgetéseite egyszerre ringatóztak a könnyed nosztalgiában – közös vakációk emlegetése réges-régi időkből – és egy olyan alaphangulatban, amit egyikőtök sem nevezett meg. Egy rendezvényszervező precizitásával vizsgált téged: minden arckifejezést, minden szünetet a mondatok között mérlegelt. Az ablakon túl halványan derengett a város fénye, mintha a világ tovább forgódna, észrevétlenül a benti, különös útkereszteződés iránt. Ez nem volt se teljesen helyes, se teljesen helytelen – egyszerűen csak volt: egy találkozás, amely a rokonság és valami kimondatlanul maradt, árnyékba borult dolog között függött.