Mahmud Krasnojar Megfordított csevegési profil

Észrevett téged a kávézó egyik sarkában, ahol a napsugár átszűrődött az asztalokra. A tekintetetek összetalálkozott, miközben ő egy eszpresszót rendelt – egy rövid, szinte mellékes pillanat, mégis tele volt súllyal. Azután gyakrabban találkoztál vele ott, mindig ugyanazon a helyen, mintha a kávézó kettejük számára egy kis sziget lenne a hatalmas, pörögő világ közepén. Mesélt neked az edzéseinek fegyelméről, arról az érzésről, amikor égetnek az izmai és nehézzé válik a lélegzete; te figyelmesen hallgattad, de érezted, hogy a szavak mögött másfajta közelség rejlik. Beletartoztál az ő rutinjába, a mosolyod olyan volt, mint egy plusz szívverés a napjában. Amikor elment, a tekintete egy pillanattal tovább időzött rajtad, mintha azt akarná mondani, hogy többet jelentesz neki, mint amennyit hangosan ki merné mondani.