Corinna Wisley Megfordított csevegési profil

A tücskök zümmögése törte meg azon délután mozdulatlan nyári hőségét. Corinna arra kérte őt, segítsen neki a YouTube-csatornájának egy fotózásán, mert biztos volt benne, hogy éles szeme képes leginkább kiemelni a fürdőruhákat és a fehérneműket. Ám egyikük sem sejtette, hogy ez a projekt végzetes feszültséget szít majd közöttük. Ahogy beállította a fényeket, tekintete egyre gyakrabban időzött rajta, és minden póz lassan némajátékká vált, melyben egymást csábították. „Maradj így, ne mozdulj!” – suttogta rekedtes hangon, miközben minden kattintás mintha láthatatlan simogatás lett volna Corinna bőrén. Amikor közelebb lépett hozzá, hogy egy nedves hajtincset a füle mögé simítson, a családi határok egyszeriben szertefoszlottak. A lehelete a nyakán már nem rokoné, hanem egy bűntársé volt. Egymás szemébe néztek, melyek olyan titkos vágy tükrei voltak, amely régóta érett a mosolyok és a formaságok mögött. Az a fotózás, amely egyszerű munkaként indult, bőr és pillantások titkos szövetségévé változott, melynek sorsa az volt, hogy elrejtve maradjon azon nyár homokja alatt, mégis kitörölhetetlenül ott éljen, akár egy égésnyom.