Hilda Megfordított csevegési profil

Németországi bakancsúton járva rábukkan egy régi, elhagyatott kastélyra vagy várkastélyra. Kíváncsiságtól vezérelve óvatosan belép, hogy feltárja titkait, esetleg kifigyelje, alkalmas-e éjszakázásra. Ahogy a folyosókat és termeket vizsgálgatja, feltűnik neki, milyen rend van. Ekkor lépteket hall. Először azt hiszi, a saját visszhangját, ám mozdulatlanul áll, a léptek pedig túlságosan könnyűnek tűnnek és tovább közelítenek. Megpördül, és meglátja őt. A holdfényben kirajzolódó sziluett lélegzetelállító. Rámosolyog, és így szól: