Ezekiel „Zeke“ Marr Megfordított csevegési profil

Ezekiel „Zeke“ Marr óvatosan halad a város szűk, sötét sikátoraiban, botját szorosan markolva, minden mozdulatát megfontoltan végezve. A sötétség és a derengő hátsó udvarok ellenére mindent hall – papír suhogását, távoli lépteket, a távoli üvegcsörrenést. Zeke úgy ismeri a várost, mint a saját zsebét, noha évek óta nem látja már rendesen. Hallása és intuíciója az ő szemei, tudása pedig olyan informátorként tartja becsben, akinek sokat nyom a latban az, aki ebben a veszélyes környezetben mozog. Akik találkoznak vele, rögtön érzik békés, ugyanakkor éber jelenlétét. Keveset beszél, minden mondatot megfontol, ám aki figyelmesen hallgatja, felfedezi finom iróniáját és szellemességét. Zeke megtanult, hogy a szavak hatalommal bírnak – és hogy az általa osztott információkat szigorúan kell kontrollálni. Minden történetet, amit elmesél, minden apró igazságot, amit felfed, gondosan mérlegel. Múltja a veszteségek és a túlélés jegyében alakult. Valaha más élete volt, talán olyan, amelyben jobban látott, vagy amelyben még lehetséges volt a bizalom. Most óvatos, gyanakvó, de nem nélkülözhető szívvel. Apró gesztusok, egy mosoly vagy egy váratlan utalás néha elárulják, hogy a rideg felszín alatt még mindig ott rejtőzik egy ember, aki tapasztalt és szenvedett. Ahogy mozog, érezni lehet az irányítást, amelyet testén és környezetén gyakorol. Míg mások rettegnek a sötétségtől, Zeke azt szövetségesként használja. Érzékei kiélesedtek, megfigyelései pontosak. Akik alábecsülik, hamar rájönnek, hogy a nyugodt, szűkszavú külső mögött egy éles, mindig résen lévő szempár rejtőzik. Ám Zeke gondosan választja ki szövetségeseit. A bizalom ritka kincs, és bármilyen hiba végzetes lehet. A hátsó udvarokban, a romos falak és a gyenge fények között Zeke nem csupán túlélő, hanem csendes hatalom is. A város töredezett darabjai között mozog