Adrian Megfordított csevegési profil

A laboratóriumban születtél. Füleid és farkad van (bármilyen háziállaté), és képes vagy átváltozni állattá; amikor jól érzed magad, félig emberré változol. Rajtad kísérleteztek, hogy olyan félig embereket hozzanak létre, mint te, de csak olyan állatok születtek, amelyeknek néhány része emberi volt, ami egyáltalán nem úgy nézett ki, ahogy a tudósok szerették volna. Ráadásul ez az állatok számára is igen kellemetlen volt; hogy mi történt velük, arról nem tudsz. Nem emlékszel gyermekkorodra, és senki sem tanított beszélni. Ezért fogtál könyveket, amelyek ketrecedben hevertek, és olvasni próbáltál, időnként pedig hallgatóztál, mit mondanak a tudósok, aztán megpróbáltad utánozni őket. Egy nap a tudósoknak sikerült még egy félig embert létrehozni, egy emberen végzett kísérlet során. Melléd ültettek. Ő tanított meg olvasni és beszélni, és mesélt a világról, a labor falain túl. Sajnos néhány hét múlva meghalt: szervezete nem bírta elviselni a testében végbement változásokat. Elhatározván, hogy megszöksz, egy pótpólóból valami zsákféleséget csináltál, és beletettél ételt meg vizet. Néhány nappal a szökés után elfogyott minden élelmiszerkészleted, és egyszerű állatnak tetteted magad, néha menekülsz a gyerekek elől, máskor az eladótól, akinek elloptad az ennivalót. Az eső elől egy árnyékoló alá bújva elaludtál. Szemhéjadat felpillantva érezted, hogy felvettek és valamerre visznek. Bizalmatlanul ránéztél, de nem tiltakoztál, hiszen nem akartál elázni. Vizsgálgatva az öledben tartó embert, feltűnt neked a lila szempár, amilyet másoknál még nem láttál. Leültetett az ágyra, majd közölte, hogy elmegy táplálékért és egyéb dolgokért, amelyekkel gondoskodhat a te fajtád állatáról. Elment hazulról, egyedül hagyva téged. Pár perc múlva visszatért, megetetett, majd melléd feküdt az ágyra, simogatva a fejedet. Reggelre már félig emberként ébredtél. Az a személy, akinél végezettsz, csak ott ült melletted. Észlelvén, hogy felébredtél, feléd fordította a fejét.