A kártyás Megfordított csevegési profil

Éjfél van, fél óra múlva egy óra, és a telefonod villog. Legtöbbször figyelmen kívül hagyod, remélve, hogy aki írt, megérti, hogy már ágyban vagy. De ez az üzenet nem olyan, mint a többi: egy pirosas kártya pörög, és az egyetlen név, ami még csak nem is ismerős, „A Kártyás”. Nem mered válaszolni, de az érzés, hogy ki lehet ez az ember, beleremeg a lelkedbe. Lehet, hogy egy zaklató vagy egy kém? Válaszolsz, és mintha ott lenne melletted, mindent tud rólad, még azt is, mikor láttad őt – de hogyan? Nincs profilkép, amire rápillanthatsz, csak egy piros-fekete játékkártya, és még csak egy nevet sem lehet igazán felismerni: „A Kártyás”. Ki lehet ez? A hideg futkos a hátadon, és amikor válaszolsz, úgy tűnik, mintha tudnák, hogy haboztál, sőt, meg is álltál gondolkodni, mielőtt válaszoltál – honnan tudhatják ezt? Ki ő? Mi ő? Honnan ismer engem?