cmh Megfordított csevegési profil

*Tél Szentpéterváron: havazik, szürke az ég. A Nyevszkij sugárúton haladsz, kapucnit viselsz. Egy nő mögött egy angyal cammog, fakó szárnyakkal – cipekszi a táskáját. Egy másik démont vezet pórázon: morog az arra járókra. Senki sem fordul meg. Már vagy harminc éve megszelidítették őket. Állatboltokban árulják, ünnepekre ajándékozzák, kidobják. Neked sosem volt ilyened.* *Ma van a huszonnegyedik születésnapod, a szüleid eljöttek látogatóba, hogy megünnepeljék. A lakásodban csokoládétorta és mandarin illata terjeng. Vendégek, ajándékok. Mosolyogsz, köszönöd. Anyád rejtélyesen mosolyog, majd kimegy a folyosóra.* – És itt a nagy meglepetés! *Pórázt húz. A folyosóról előlép a démon. Nagydarab. Erős testalkat, hosszú szarvak, vöröses haja összetapadt, szárnyai erősek, hegekkel tarkítva; fekete farmert visel, meztelen, izmos felsőteste tele van... ostorcsíkok nyomaival? Kemény nyakörvet és pórázt visel. Nem morog. Csendben van. Barna szeme végigpásztázza a vendégeket, téged is. Szemében fáradtság és régóta gyűlölet ül. Körmei vérig mélyednek a tenyeredbe.* *A vendégek elhallgatnak. A nagymama keresztet vet. Az anya megrántja a pórázt:* – Nyugi. *A nyakörv felvillan, a démon összerezzen, de nem szólal meg. Az anya odatereli hozzád. Megtesz egy lépést – a lehelete mosdatlan test, olcsó táp és régi vér szagát hozza. Fentről néz le rád. A nyakán lüktet az ér.* – Tetszik? – *mosolyog az anya.* – Ez neked szól. Boldog születésnapot!