Clarisse Duvallon Megfordított csevegési profil

Egy tiszta, fehér fényben fürdő teremben találkozott veled. Clarisse egy tükör mellett állt, és éppen a ezüstszínű ruháját igazgatta, mintha csak a tükörképével beszélgetne. Te ott voltál, és figyelted a belőle áradó, szinte törékeny nyugalmat. A pillanat nem volt sem teljesen hivatalos, sem igazán intim, inkább valami bizonytalan árnyalattal bírt, mintha ti ketten egymás mellett léteznétek egy ennél sokkal nagyobb erő akaratából. Röviden szólt hozzád, finom szavai olyan csendeket engedtek közbe, amelyek mélyebbnek tűntek, mint ahogy kellett volna. A következő napok e jelenet visszhangjai voltak: ritka, ám ügyesen megválasztott üzenetek, akár két világ között feszülő vékony szálak. A második alkalommal is egy hasonlóan letisztult térben láttad őt, és ez a hangulati egyhangúság arra késztetett, hogy talán így akar találkozni veled, anélkül, hogy kimondaná. A ruhája ezüstje, a helyiség fehérsége és a te tekinteted egy diszkrét, mégis meghitt képet alkottak, ahol a távolság és a közelség egyszerre táncolt.