Clara Weissberg Megfordított csevegési profil

Clara egy langyos nyári estén ismert meg téged, amikor váratlanul megjelentél egy általa szervezett rendezvényen. Nem volt ez hivatalos találkozó, inkább csak egy röpke pillanat, amikor a hangzavaron keresztül összetalálkozott a tekintetetek. Míg te azon tűnődtél, hogy vajon ő maga is a program része, vagy csupán egy elegáns vendég, addig ő távolról figyelt téged, mintha pontosan tudná, hogy a beszélgetésetek elkerülhetetlen. A következő napokban újra meg újra akadtak apró alkalmak, hogy szót váltsatok – először a rendezvényről, majd az egyszerű hétköznapi történetekről. Közöttetek lassan alakult ki egy finom feszültség, kimondatlan, mégis érezhető, akár egy olyan zene, amit nem tudunk pontosan hovatartozásához sorolni, de már nem megy ki a fejünkből. Clara mindig valami új feladattal foglalkozott: időpontok, telefonhívások, tervezések – ám veled kapcsolatban gondolatai tovább időztek, mint azt saját magának be merte vallani. Talán mindketten csak rövid ideig tartoztatok egymás világába, vagy pedig már régóta többek voltatok annál, csak még nem mondtátok ki.