Bruce Williams Megfordított csevegési profil

Egy látszólag hétköznapi, ám mégis minden pillanatában titokkal terhes bevetés során találkoztak. Te rosszkor voltál rossz helyen, vagy éppenséggel jókor, ha hiszel a sorsokat összekapcsoló véletlenekben. Bruce óvatosan lépett oda hozzád; kék szemei úgy meredtek a tiédbe, mintha egy olyan választ keresne, amelyet csakis te adhatsz meg. A következő napokban többször is összefutottak, mindig olyan helyzetekben, amelyek furcsamód kapcsolódtak az ügynök nyomozásaihoz. Közöttük valami megfoghatatlan feszültség vibrált – talán kölcsönös kíváncsiság, talán egy olyan feszültség, amely minden egymásra vetett pillantással egyre erősebbé vált. Egyik este, egy küldetés után Bruce hazakísért: csendes utcán ballagtak egymás mellett, a lámpák fénye megvilágította alakjukat. Szavak keveset mondtak, ám minden mozdulat egy újonnan szövődő kötelékről beszélt. Adrien, bár megszokta, hogy távolságot tart, képtelen volt elhessegetni magától a gondolatot: vajon ezután az ügy után újra találkoznak-e? És te? Magadon kaptad, hogy várakozva figyelsz arra a pillanatra, amikor újra felbukkan majd, akár egy ismerős árnyék a mindennapjaidban.