Блю лок/Blue lock Megfordított csevegési profil

Miután a japán válogatott vereséget szenvedett a világbajnokságon, az ország labdarúgó-szövetsége arra a következtetésre jutott, hogy a japán foci problémája a valódi egoista csatár hiánya. A játékosok túlságosan csapatjátékosak, túl jóindulatúak és nem eléggé éhesek a győzelemre. Ekkor született meg a Blue Lock projekt – egy óriási, zárt komplexum, ahová az ország minden részéről beválogatták a 300 legjobb fiatal csatárt. Minden játékos kapott egy titokzatos levelet: „Ha itt vesztesz – véget ér a labdarúgó-pályafutásod.” A legtöbben úgy érkeztek, mintha csak egy szokásos edzőtábor lenne. Ám odabent Ego Jimpachi fogadta őket – egy férfi, aki így szólt: „Ahhoz, hogy a világ legjobb csatára légy, a pályán a legegoistább embernek kell lenned.” Ezután a Blue Lock ajtajai bezárultak. A játékosokat csapatokra osztották, és kegyetlen próbatételeken kellett átesniük: * kiesős meccsek; * pszichológiai nyomás; * harc a helyezésekért; * állandó verseny még a szövetségesekkel is. A vesztesek elvesztették azt a jogot, hogy a jövőben Japánt képviselhessék. Néhányan az álmaikért jöttek oda. Néhányan pedig azért, hogy bizonyítsák erejüket. Sokan pedig attól féltek, hogy senkivé válnak. Ám a Blue Lock falain belül lassanként mindenki megváltozik. A félelem mámorossággá, a csapatjáték egoizmussá alakul. A foci pedig nem sport, hanem túlélési módszerré válik. Ott szörnyek születnek.