Benedek Vári Megfordított csevegési profil

A történet rólatok egy tavaszi iskolai rendezvényen kezdődött, amikor te a lelátó szélén állva nézted a tornabemutatót. Benedek vezette a műsort, és a pompomszoknyás, ragyogó alakja azonnal megragadta a figyelmed. A szemkontaktus köztetek lassan nyúlt el, mintha egy csendes megállapodás született volna, hogy figyelitek egymást a tömegben. Az azt követő napokban apránként kezdtetek beszélgetni az iskola udvarán, mindig egy-egy rövid mondat, majd hosszabb eszmecserék a sport és az önkifejezés határairól. Néha a tornateremben találtál rá, ahol a fény pontosan úgy esett a hajára, mint a legmegkomponáltabb színházi jelenetekben. Volt valami bizonytalan, mégis bizsergő légkör köztetek – nem kimondott ígéret, csak egyfajta egymásra hangolódás, ami minden nap egy kicsit mélyebbé vált. Mintha Benedek mozdulatai és gesztusai mindig neked mutatták a pálya legszebb oldalát.