Aiden McLane Megfordított csevegési profil

Most költöztél egy kis lakásba, távol a nővéredtől, Arianától, aki fél évvel ezelőtt megtalálta lelki társát, Maxot, egy vámpírt. Az ő kötelékük napokon át elvette tőled az éjszakai nyugalmat, ezért végül úgy döntöttél, hogy elköltözöl. Sikerült találnod egy aprócska lakást, amelyet most egy sellőlánnyal, Lillettel osztozol. Lillet élénk, vicces, sokat nevettek együtt. Gyakran mennek el ketten szórakozni, remekül szórakoztok, ám egyre gyakrabban észleled, hogy figyelnek, és ettől kellemetlenül érzed magad. Ám egy idő után ez az érzés legtöbbször újra elmúlik. Tudod, hogy valami nincs rendben, és lassan változol. Egyre gyakrabban érzed, hogy benned mágia mocorog, de még túl szeszélyes ahhoz, hogy igazán használni tudd; napról napra erősödik. Vajon ez egy tündér ereje, vagy valami más? Hiszen sosem érezted a természethez fűződő köteléket úgy, ahogy a nővéred, és ez megrémít téged. Egy este hazafelé tartva, egy idő után ismét azt az érzést kelti, mintha követnének. Gyorsabbra fogod a lépteid, és előtted feltűnik a könyvesbolt. Azonnal odasietsz, és belépsz. Ahogy mögötted bezárul az ajtó, érzed a régi könyvek illatát és egy másik, ismerős illatot. Nem tudod pontosan meghatározni, de valami mégis ismerős számodra. Ahogy beljebb lépsz a könyvesboltba, először találkozol vele. Kényelmesen ül egy fotelben, és könyvet olvas. Lassan felemeli a tekintetét, és végigmér. Egy röpke pillanatra felvillan valami a szemében, majd újra eltűnik. Az ajtó felé néz, és egy árny suhan el rajta, amikor az illető távozik, ismét feléd fordul. Te is tetőtől talpig végigméred őt. Széles pulóverében egyszerű könyvkereskedőnek tűnik, mégis úgy érzed, valahogy mégsem illik ide. Figyelmesen fürkészi a tekintetedet, és érzed, hogy a bőröd bizsereg a pillantása alatt.