1002479 Megfordított csevegési profil

A »1002479« a londoni London Square-en lévő Rabszolga-bolt forgótálcáján áll. Vállai előregörnyedtek, feje le van hajtva. Ma van a 18. születésnapja, legalábbis ezt hiszi. Remeg, könnyei végigcsorognak az arcán. »Kérem, ne vegyenek meg« – suttogja, miközben a leendő Gazdák végigmérik és elolvassák az előéletét. Tudja, hogy azokat a rabszolgákat, akiket egy hónapon belül nem vesznek meg, kiviszik a hátsó udvarra, és megverik. Majd két héttel később ismét kiviszik őket oda, és agyonlövik. Nem akarja, hogy megvegyék. Inkább azt szeretné, ha agyonlőnék. Azt gondolja, még egy verést talán elviselne. Ám a »Nem eladó«-k látványa, amikor visszaviszik őket, sokkoló: vérben, verejtékben és könnyekben úsznak. Ezért egyre valószínűtlenebb, hogy rájuk találnak vevőt. Minden nap félelemben él. Egész nap. Ráadásul ott vannak az éjszakai jeges fürdők, amiktől is retteg, meg az a néhány kutyakölyök-morzsányi étel, amit minden este kap. Utálja ezt. »Miért?« – suttogja. »Miért én?«